A kulcs fordul a zárban, elengedi a kilincset, és
lassú léptekkel elindul felém. Nagyot nyelek. Lehet, hogy mégsem volt annyira
elvetélt ötlet? Lehet, hogy mégis lesz belőle valami? Valami nagyon komoly?
Amire soha nem gondoltam volna? Maximum legmerészebb álmaimban.
Megfontolt léptekkel közeledik felém, éhes szemekkel
néz végig rajtam újra és újra, a mellkasom ismételten szűkössé válik, a szívem
a torkomba csúszik, és ott kezd veszett dübörgésbe. JongHyun egyre közelebb ér
hozzám, szinte már bánom, hogy bizonyítékot kértem tőle. Apró araszolásba
kezdek, de alig lépek öt lépést, a falnak ütközöm. Azonban JongHyun nem áll
meg. Csapdába kerültem, és nem úgy tűnik, hogy tudok belőle szabadulni.
Megáll előttem, a mellkasa az enyémhez feszül, még
mindig lángol a teste, és engem is felhevít a forrósága. Megragadja a
csuklóimat, egy pillanatra megrémülök, majd a fejem mellé emeli a karjaimat, és
leszorítja őket. Még közelebb préseli magát a testemhez, még vadabbul kezd
lüktetni a mellkasom. Hevesen emelkedik és süllyed. A mélybarna tenger izzik a
vágytól. Magába ránt, és fogva tart. Épp úgy, ahogyan JongHyun ujjai tartják a
csuklóimat. A falhoz szögez.
Jobb lábával utat tör a lábaim között, egy apró
sóhaj szakad fel belőlem, mélyeket lélegzem, próbálnék szabadulni a
szorításából, de nem tudok. Nem azért, mert annyira erős lenne ez a szorítás.
Nem akarok. Elengedi a bal kezemet, de azonnal ráfog a másikkal, és mindkét
csuklómat bal kezével tartja rabságban.
Szabadon garázdálkodó karja nem tétovázik sokáig. A
derekamra fog, belém mélyeszti az ujjait, és magára ránt kissé. Felnyögök az
érzésre. Mélyen a szemembe néz, a korábbi vágy egy másodpercre sem lankadt,
talán még erősebb lett. Vágy és szenvedély táncol a vadsággal és az őrülettel a
tekintetében. Orrát az enyémhez nyomja, forró lélegzetvételeink a másik
párnáját simítják. Még hozzám sem ért, de máris megőrjített.
- Még mindig akarod, hogy bizonyítsak neked,
Sung-ah? – súgja ajkaimra, beleremeg az egész testem duruzsoló hangjába.
- ... – szólni szeretnék, de egy nyöszörgésen kívül
nem vagyok képes többre.
- Akarod? – lihegi vágytól fűtött hangon.
- ... – nyelek egy nagyot, halkan zihálok rég vágyott
fogságomban.
- Csak egyetlen szavadba kerül – a nyakamhoz hajol,
és ajkaival végigcirógatja az érzékeny felületet.
- ...é-én...
- Igen? – sóhajtja a fülembe – Igen, Sung-ah? Mit
szeretnél? Itt vagyok. Csak egy szavadba kerül.
- ... – újabb nyüsszentéssel reagálok őrjítő
hangjára.
- Bizonyítsak? Akarod? – elhajol a fülemtől, és újra
mélyen a szemembe néz.
- JongHyun~ - zihálom elfojtott hangon.
- Rám bízod még mindig? – szája súrolja az enyémet,
szinte már érzem a nyelvét az ajkaim között.
- Igen – hallani sem lehet a válaszomat, olyannyira
nem tudok megszólalni.
- Csak nehogy megbánd, hogy erre kértél.
A számra tapasztja ajkait, és egyetlen vad csókkal
fojtja belém a további szavakat. Nem habozik sokáig. Szenvedélyesen végigsimít
a nyelvével alsó ajkamon, majd a felsővel cselekszik ugyanúgy, és kérdezés
nélkül áttolja a nyelvét a számba. Gondolkodás nélkül engedem átcsúszni vörös
izmát, és invitálom egy őrjítő csatába, hogy újfent a fölényért vívjunk
háborút.
Jobb keze magabiztosan szorítja a derekamat, ahogyan
bal karja még mindig a falhoz nyomja az én karjaimat, jobb lába pedig a lábaim
közét tartja határozottan, és nem enged szabadulni. Kiszolgáltatottnak érzem
magam. Azt tehet velem, amit csak akar. Bármit tehet, mert nem akarok és nem is
tudok ellenkezni. Hagyom, hogy bizonyítson, mert tudom, hogy nem bánhatom meg.
Váratlanul szakítja el ajkait az enyémtől, jobb keze
továbbra is a csípőmet szorítja, de bal kezével elengedi a karjaimat, és
arcomra simítja puha tenyerét. Egymásra találnak tekinteteink. Elveszem ebben
az örvényben, megszűnök létezni.
- Tudod, hogy miért emlegetem folyton az első
találkozásunkat? – lihegi a számra, majd ajkai közé fogja alsó ajkamat, és egy
gondolattal később elengedi.
- ... – fejrázással vagyok csak képes reagálni.
- Mert azóta akarom ezt megtenni veled.
- ... – kidüllednek a szemeim.
- Az az édes zavar, ami kiült az arcodra aznap. Az a
ragyogó szempár, amikor akkor néztél rám. Azok a reszkető ajkak – végighúzza hüvelykujját
a számon - Egyszerre voltál rémült és szenvedélyes – lassan feltérképezi az
arcomat, majd visszatalál a tekintete az enyémhez – Épp, mint most.
Megint nem bírok megszólalni a szavaitól. Hiába is
próbálkoznék frappánsan ellenkezni, egyszerűen nem tudom megcsinálni. Belelát a
fejembe? Mert én sem vágytam másra az első pillanattól kezdve, ahogy megláttam
azt a varázslatos szempárt. Rabságba zárt egyetlen másodperc alatt, vagy még
kevesebb idő alatt.
Lassan lecsúsznak a karjaim a falról, és JongHyun
nyakára vándorolnak. Átfonom őket rajta, és még közelebb húzom magamhoz, pedig
semmi hely sincs közöttünk. Lábával még nagyobb terpeszbe tolja a lábaimat,
önként nyitom széjjelebb őket, hogy még jobban érezhessem őt. Mindenütt.
Jobb kezemet a tarkójára simítom, majd tovább
csúszok szőke tincsei közé, és finoman rámarkolok a hajára. Puha és bársonyos,
beleremegek a saját érintésembe. Még mámorosabb érzés, mint az álmaimban.
Felsóhajtok halkan, de bennem ragad a parányi lélegzetvételem, mert JongHyun
ajkait érzem meg az enyémeken.
Visszafogott, de közben szenvedélyes a csókja.
Érzéki. Nyelve hegyével lágyan simogatja az ajkaimat, miközben párnáival is
becézgeti őket, majd néhány sóhajjal később bebocsátást kér a számba vörös
izmával. Készségesen engedek neki. Érzékien csúsztatja be a nyelvét, majd még
gyengédebben kezdi masszírozni vörös izmával az enyémet. Elájulok.
Jobb kezemmel a tincseire szorítok, bal kezemmel
megkapaszkodom a vállában, még közelebb húzom az arcomhoz, ő is közelebb von a
derekamnál. Lüktet a mellkasa. A sajátomban érzem szapora szívverését. Egy
ütemre dübörög az enyémmel.
Elveszi a kezét az arcomról, a hajamba túr, és ő is
még jobban húz ajkaira. Lassanként enged utat a szenvedélyének, és változik
egyre hevesebbé a csókunk. Elszakítja ajkait az enyémektől, és a nyakamat veszi
célba. Érzékien simítja végig párnáival a bőrömet, hátrébb húzza a fejemet,
hogy még több területet felszabadíthasson magának, majd nyelve hegyével járja
be ugyanazt az utat, mint korábban ajkaival, végül fogait hívja játékba.
Csókol, nyalogat, harapdál érzékien, miközben halkan mormog a fülembe, és
alkalmanként még bele is szuszog. Megőrjít mindenével. Nyöszörgök kínzó
játékától, egész testemben remegek tőle.
Erősen markolom a tincseit, és nyomom még jobban a
testemhez, ösztönözve a folytatásra, vállába mélyesztem a körmeimet. Elengedi a
hajamat, kínzóan lassú mozdulattal simít végig rajtam, de ugyanakkor épp csak
megérint ujjaival, majd mindkét kezét a fenekemre vezeti. Belemarkol, és egy
mozdulattal felemel; mindkét lábával beférkőzik a lábaim közé. Automatikusan
kulcsolom át lábaimmal keskeny derekát, és vonom még közelebb magamhoz.
Felnyögök, amikor megérzem egy bizonyos ponton, a fülembe kuncog a reakciómtól,
majd fogai közé szorítja a fülcimpámat, és érzéki harapásokkal tarkítja azt.
Kis ideig még morzsolgatja a fogaival, majd elengedi, és megint ajkaimra hajol.
Vad, túlfűtött, őrjítő csókba hív.
Egyre határozottabban érzem egy bizonyos ponton,
kezeivel folytonosan markolássza a fenekemet, majd megmozdítja a csípőjét. A
csókba nyögök. Elengedem a haját, és mindkét kezemmel megkapaszkodok a
nyakában, a bőrébe mélyesztem a körmeimet. Felmordul a karmolásomra. Jobb
kezével végigsimít a combomon, a belső részt is végigkarmolássza, aztán a
cipzárhoz érve megáll. Pillanatok alatt szabadít meg a zavaró tényezőtől, le
sem esik rólam az anyag, már újra a karjaiban tart, és a lábaim a testét ölelik
körbe.
Elhúz a faltól, és a csókot nem megszakítva lépdel
el velem az egyetlen ülőalkalmatosságig, ami a gyakorlóban van. A kanapéhoz.
Egy mozdulattal leül rá, az ölébe húz. Elveszi a kezét a fenekemről, megragadja
a pólóm alját, és mintha csak egy egyszerű blúz lenne, kettétépi, aztán azzal a
lendülettel a saját pólóját is lerántja magáról. Éhesen esik újfent nekem. Picit
elmélyíti a heves csókot, majd elszakad a számtól, és további csókokkal halmoz
el.
Fogaival cibálja félre a melltartómat, de sok esélyt
nem ad neki, és ez a ruhanemű is kisebb reccsenéssel egybekötve végzi a földön.
Forró tenyerei a melleimre vándorolnak. Gyengéd masszírozásba kezd, ajkai is
lassanként odatalálnak, és puha párnáival fokozza még tovább az őrjítő vágyat.
Hátra vetett fejjel, ívben megfeszülve élvezem minden egyes ténykedését,
körmeim csupasz felsőtestén randalíroznak. Érzékien karmolászom a mellkasát és
a hátát, néha kicsit erősebben is végigszántok a gerince ívén, mire egy-egy
morgást kapok válaszul.
Jobb kezével elindul lefelé kiéhezetté vált testemen,
meg sem áll az alsóneműmig, két ujjával megkapaszkodik a vékony pántban, majd
egy mozdulattal félrehúzza, és azonnal heves mozgásba kezd azzal a két ujjal
érzékeny testrészemen. Felsikkantok, amikor megérzem odalent, mélyen szántok
végig az egész hátán, és magamhoz préselem. Kiszabadítja másik kezét is a
mellkasaink közül, a hátamra vezeti a tenyerét, majd mutató ujjával
végigkarcolja a gerincem ívét, megfeszülök az érzéstől.
Önkívületlenül keresem meg a nadrágja szélét, majd
kapkodó mozdulatokkal kezdem kiszabadítani a feleslegesnek ítélt ruhájából, de
épp csak lecsúszik a cipzár, amikor már az alsója alatt járok, és hevítem még
tovább a vágyat mindkettőnkben. Kínzó masszírozással folytatja tovább a
csiklómnál a játékot, én is hasonló mozdulatokkal kényeztetem férfiasságát, és
hajszolom mindkettőnket még közelebb a határainkhoz. Kéjes hangon sikítok fel,
amikor megérzem a testembe csusszanni két ujját, összerándulnak a combjaim, de
hüvelykujjának gyengéd simogatása azonnal feledteti a pillanatnyi fájdalmamat,
és már csak a kéj és szenvedély érzése marad meg.
Egyre hevesebben mozgatom a kezemet legnemesebb
testrészén, és egyre inkább kiereszti bizsergető hangját. A nyakamba nyögdös,
miközben tovább csókol és harapdál, egy percre sem abbahagyva ujjai játékát.
Bal kezével feszesen tart, és préseli össze testeinket, ahogyan én is még
jobban húzom magamra; kis híján összetörjük egymást. Nem bírok betelni vele.
Kell! Akarom! Mindenét!
Ajkaival ismét rátalál az enyémekre, pontosan akkor,
amikor a harmadik ujját érzem meg magamban, újabb kéjes sikolyt csal ki
belőlem. Szabadon lévő kezemmel végigszántom az oldalát, és erősebben szorítok
merev szerszámjára. Egyszerre lökjük magunkat a másik felé, az őrület fokozatosan
elveszi az eszemet. Vadul mozgatom a csípőmet ujjai felé, és ő is erőteljesen
löki magát a kezemben. Nem bírom már sokáig cérnával, de JongHyun teste is remeg
a vágytól.
Újabb szédítő csókba hív, kihúzza belőlem kényeztető
ujjait, és az én kezemet is elveszi merev testrészéről. Bal kezével magára ránt,
kicsit megemel, jobb kezével igyekszik mielőbb megszabadulni a félig
lerángatott nadrágjától. Hirtelen markol a fenekembe, a bőrömbe vájja az
ujjait, még egy sikolyt préselek át ajkaink között. Egy ügyes mozdulattal
végigfektet a kanapén, a hűvös anyagtól összerezzenek, de rögtön felveszi a bőr
az én testem hőjét. JongHyun fölém magasodik, elszakad a számtól, és ajkaival
ostromolni kezdi a testemet. Lefelé indulva el.
Minden rejtett érzékszervemet életre kelti tüzes
párnáival, segítségül hívva fogait és nyelvét egyaránt. Apró harapásokkal
leszek gazdagabb, a combjaim közéhez érve megáll, és felnéz rám. Kéjes vigyorra
húzza a száját, a bőrgarnitúrába mélyesztem a körmeimet, és megkapaszkodom a
bútorban. Lehajtja a fejét, forró lehelete égeti a testemet. Nyelve hegyét
végighúzza a csiklómon, majd ajkait is végigvezeti ugyanott, végül szédítő
kényeztetésbe kezd, és ismét belém csúsznak az ujjai. Sikoltozom és vonaglok
alatta, a hátam ívben feszítem, alsó ajkamat harapdálom a gyönyör
pillanataiban. A határaimon táncolok, és csak másodperceim vannak hátra, hogy
átéljem életem legőrjítőbb momentumait, de mielőtt még végleg megadnám magam
neki, megállítom tevékenységeiben.
A tincseibe markolok, felhúzom magamhoz, azonnal
ajkainak esek, miközben a másik kezemmel legnemesebb részére markolok. A csókba
nyögünk mindketten. Bal kezét a kanapé és a hátam közé vezeti, másik kezével az
én kezemre fog, és a bejáratomhoz igazítja magát. Egész testemben reszketek
alatta.
Szorít egyet a testemen, pontosan akkor, amikor
lassú, de egyben határozott és szenvedélyes mozdulattal hatol belém. Kéjes
hangon fogadom őt magamba, a testem összerándul a forróságától. Lüktet bennem
férfiassága, körmeimet a hátába vájom, megkapaszkodom a testében, aztán megmozdítom alatta a csípőmet. Újabb nyögés szakad fel belőlünk.
Lassan kezd mozogni felettem. Hosszú és mély
mozdulatokkal furakszik egyre mélyebbre bennem, a lábaimat a derekára
kulcsolja, még mélyebbre csúszik. Felsikítok az extázistól. Ajkai ismét szenvedélyesen kényeztetik a számat, kezei felfedező utat járnak be a testemen,
mindenhol őt érzem. Csókol, szorít és húz magára, feszesen tart, lassan és
szenvedélyesen mozog bennem. Megőrjít mindenével, és még jobban fokozza a
vágyat bizsergető hangjaival, miközben újra és újra a csókba nyög. Nem bírok
betelni vele, az eszemet vesztem mindenétől.
Jobb kezét testeink közé vezeti, egészen az érzékeny
pontomig csúsztatja, bal kezével még jobban magára húz, majd pontosan ott
folytatja testem édes kínzását, ahol abbahagyta, mielőtt felrángattam magamhoz.
Elszakítom ajkaimat az övétől, hogy kéjesen felsikítsak minden egyes lökése
pillanatában. Egyetlen mentsvárként kapaszkodom belé, gyorsít a tempóján, alig
bírom követni testének heves ringását, egy erőteljes és mély lökése eltalál
bennem egy pontot. Artikulálatlan nyögés szakad fel belőlem.
Picit elhúzódik arcával az enyémtől, és a szemembe
néz. Fátyolos a tekintete, ahogyan az enyém is. Elmosolyodik, majd megismétli a
korábbi mély mozdulatot, ugyanúgy mélyen nyögök fel. Egy pillanatra sem állnak
meg az ujjai. Hátravetett fejjel, a testét karmolva, és kéjes hangon nevét
sikoltozva sodródom át az utolsó pillanatban az őrület határain. Az övé lettem.
Mindenhogy.
Tovább ringatom alatta a csípőmet, de szétestek a
mozdulataim, már csak vonaglás és vergődés az egész. Lefogja a csípőmet, a
kanapéba nyom, és egy észvesztő tempóval kezd tovább ostromolni. A számra
tapad, fékevesztett csókot váltunk, még néhány sikoly felszakad belőlem, végül
elszakad ajkaival a számtól, a nyakamra hajol. A szemfogait a bőrömbe
mélyeszti, és vadul szívni kezdi, közben újabb és újabb mélyről jövő nyögések
szöknek át ajkai között. Az utolsó mély lökése pillanatában egyszerre rándul össze
mindkettőnk teste, majd a nyakamba zihálva nyöszörgi nevemet, és omlik rám
teljesen.
Zihálok és remegek alatta, a szemeim előtt csillagok
táncolnak. Picit megemelkedik rólam, de nem húzódik ki belőlem, a mellkasomra
hajtja a fejét, és átöleli a testemet. Halkan zihál még ő is felettem. Egyik
kezemmel a tincseit tekergetem játékosan, a másikkal a hátát cirógatom gyengéden.
Elnehezülnek a szemhéjaim, és JongHyun lihegése is csillapodik lassanként.
* * *
Fogalmam sincs, hogy mennyi idő telhetett el, de még
mindig ugyanabban a pózban vagyunk, mint amikor lehunytam a szemeimet. A hátamon fekszem, JongHyun pedig a mellkasomon szuszog édesen. Kezeim is ugyanabban a helyzetben vannak a testén. Elsimítok egy tincset a homlokáról, összerezzen az érintésemtől.
- Most már elhiszed? – szólal meg picit rekedtes
hangon, felemeli a fejét, rám néz – Elhiszed, hogy csak téged akarlak? – a
tekintetünk elmélyül, aprót biccentek válaszul - Nem így akartam, hogy megtörténjen az első,
de annyira makacs voltál, hogy nem tudtam más módszert kitalálni – elmosolyodik
– Sung-ah?
- Hm?
- Tudnál szeretni? Úgy, ahogy én téged? - a korábbi halvány mosolya eltűnik ajkairól.
- Csak úgy tudnálak... – felsóhajtok -, és tudlak
is.
Feljebb tolja magát, majd egészen közel hajol az
arcomhoz. Orra érinti az enyémet, játékosan megcirógatja vele az enyémet, végül egy őszinte és vallomással teli csókban
egyesülünk. Ez most tényleg megtörtént? Nem álmodom? Az övé lettem...? Egyedül
az övé...
Hhhhh ezt fel kell dolgoznom:')
VálaszTörlésOlyan szenvedelyes es szep es Jonghyun bizonyitott xd ez kellett ide egesz vegig tudtam En! XD
Nagyon cuki volt, imadtam es azt hiszem elolvasom meg ketszer, mert a perverz onmagam meg szeretne^^ :"D
Szoval hwaiting Unnie^^
Khm...khm...khm...khm... *vörös fejjel ül a monitor előtt, és olvassa a sorokat* xDD
TörlésNos, igen. Bizonyított... meglehetősen jól... xDD
Örülök neki, hogy tetszett! A többszöri olvasás pedig... AWWWWWWWWWWWW *-* <3 <3 <3 :*
Kamsahamnida, Dongsaeng! ^^ :*